A magyar könyvelok szakmai érdekeik képviseletére, továbbá a tagok érdekvédelmének biztosítására az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény alapján egyesületet hoznak létre, melynek alapszabályát a következokben állapítják meg:  

1.   Általános rendelkezések  

Az Egyesület neve:   Magyar Könyvelok Országos Egyesülete
Székhelye:   1133 Budapest, Kárpát u. 40. II.6.
Muködése kiterjed az ország egész területére.
Kiadásait tagdíjakból, valamint természetes- és jogi személyek adományaiból fedezi.

2.   Az Egyesület célja, feladatai

2.1.   Az Egyesület önkormányzati elven muködo szakmai érdekvédelmi és érdekképviseleti társadalmi szervezet. Az Egyesület jogi személy.  

2.2.   Az Egyesület célja: A Magyar Könyvelok Országos Egyesületének alapveto célja a tagok szakmai képviseletének ellátása, támogatása, szakmai tájékoztatása, tanácsadás nyújtása, továbbá a könyveloi feladatokat tárgyaló, bemutató képzés, eloadás szervezése, kiadványok megjelentetése és terjesztése.

2.3.   A Magyar Könyvelok Országos Egyesületének feladatai: a szakma érdekeinek képviselete a szakmát érinto törvénytervezetekkel kapcsolatos, valamint a különféle hatóságok elotti szakmai állásfoglalásokon keresztül a könyvelést érinto kérdések elméleti továbbfejlesztése és gyakorlati megvalósítása, a könyveloi tevékenység egészére vonatkozó szakmai etikai normák és továbbképzési koncepciók kidolgozása, a tagok folyamatos szakmai továbbképzésével kapcsolatos intézkedések megvalósítása, részvétel a képzésben, szakmai információszolgáltatás, képviselet a hazai és a nemzetközi szakmai szervezetekben, a könyvelési tevékenységet érinto jogszabályok véleményezése javaslatok kidolgozása a könyvelési tevékenységre vonatkozó törvények módosítására, hazai standardok kidolgozására, könyveloi munka egyszerusítésére, a képzés és oktatás korszerusítésére, a könyveloi tevékenységet elosegíto irányvonalak meghatározása, útmutatások kidolgozása bizottságok, munkacsoportok felállítása az egyes szakterületek érdekeinek védelmére idoszakonkénti tanácsadás, a megválaszolatlan kérdések és az azokkal kapcsolatos állásfoglalások összegyujtése eloadások, konzultációk, vitafórumok szervezése az idoszeru feladatokról, a felmerült problémákról, alkalmanként az adótanácsadókkal és a könyvvizsgálókkal közösen, szabad véleménynyilvánítás mellett egyeztetett és a szakma által elfogadott állásfoglalások összegyujtése, megjelentetése.

3.   Egyesületi tagság keletkezése, megszunése  

3.1.   Az Egyesület rendes tagja minden olyan természetes és jogi személy, akia vonatkozó jogszabályok alapján könyveloi tevékenységet végezhet és az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezonek elfogadja, az alapszabályt aláírja és kötelezettséget vállal az egyesületi célok megvalósítása érdekében történo közremuködésre és a tagdíj megfizetésére.  

3.2.   Az Egyesület pártoló tagja lehet az a magyar és külföldi magán- vagyjogi személy, aki adományaival segíti az Egyesület munkáját, az alapszabályban foglaltakat magára nézve kötelezonek ismeri el és a tagdíjat megfizeti.  

3.3.   A tagként való felvételt írásban kell kérni. A felvételi kérelemnektartalmaznia kell természetes személy esetében a személyes adatokat.  

Jogi személy esetében a kérelemnek tartalmaznia kell a cég azonosító adatainkívül a társaság tevékenységének megjelölését, a társaságot az Egyesületben képviselo személyek nevét és beosztását, rendes tag esetében a cég könyveloi tevékenység végzésére való jogosultsága igazolását.  

3.4.   Az egyesületi tagság megszunik a tag halálával, vagy jogutód nélküli megszunésével, kilépésével vagy kizárással.  

A kilépést írásban kell közölni az Egyesület elnökségével.  

A közgyulés titkos, minosített szótöbbséggel meghozott határozattal kizárhatja az Egyesületnek azt a tagját, aki az alapszabály rendelkezései ellen súlyosan vét.  

Az Egyesület kizárja a tagot, ha az szakmai tevékenységével összefüggo vagy az Egyesület tekintélyének kárt okozó buncselekmény miatt jogeros ítélet hatálya alatt áll az eloírt tagdíjjal vagy más pénzügyi kötelezettséggel hátralékban van és azt külön felhívás ellenére nem teljesíti.  

4.   A tagok jogai és kötelezettségei  

4.1.   Amennyiben a jelen alapszabály másként nem rendelkezik, minden tagjogai és kötelezettségei azonosak.  

A tagok tudomásul veszik az Egyesület alapszabályában foglaltakat, az itt rögzített célokat és feladatokat, elosegítik azok megvalósítását és támogatják a közös szakmai érdekeket.  

4.2.   A Egyesület rendes tagja  

tanácskozási és szavazati joggal részt vehet az Egyesület közgyulésén szavazati jogát személyesen, vagy képviseloje útján gyakorolhatja tisztségviseloül megválasztható (természetes személy) jogosult igénybe venni az Egyesület által biztosított egyéb szolgáltatásokat.

4.3.   Az Egyesület pártoló tagja sem aktív, sem passzív választójoggal nem rendelkezik, részt vehet a közgyulésen és az Egyesület programjain.  

4.3.   Az Egyesület tagjai kötelesek:  

az alapszabályban és a közgyulés határozataiban rögzített határidokig a közgyulés határozatában meghatározott tagdíjat megfizetni az alapszabályban foglaltakat betartani tevékenyen közremuködni az egyesületi célok megvalósítása, és a közgyulés által meghatározott konkrét programok végrehajtása érdekében.  

4.4.   A tagdíj, illetve külön megállapított térítés ellenében az Egyesület a tagok számára különbözo szolgáltatásokat nyújthat.  

Az Egyesületnek nem kötelessége a tagok jogi képviselete. Jogi ügyekben az Egyesület csak akkor vehet részt, ha az elnökség az Egyesület céljai szempontjából alapveto fontosságúnak ítéli meg.  

5. Az Egyesület szervei: közgyulés és tisztségviselok  

5.1.   A közgyulés  

Az Egyesület legfobb szerve a közgyulés. A közgyulés a tagok összessége, amely az Egyesületet érinto minden kérdésben dönthet. A közgyulést az elnökség hívja össze. A közgyulésre minden tagot a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és a közgyulés napja között legalább harminc nap idoköznek kell lennie. Évente egyszer rendes közgyulést kell tartani.  

Rendkívüli közgyulést kell tartani, ha a tagok egyharmada azt - a célmegjelölésével - igényli, vagy a tisztségviselok bármelyike azt szükségesnek tartja.  

A közgyulés határozatképes, ha legalább a tagság fele jelen van. Ha a közgyulés nem volt határozatképes, az emiatt megismételt közgyulés az eredeti napirendben szereplo ügyekben a jelenlévok számától függetlenül határozatképes. A megismételt közgyulést az eredeti - határozatképtelenség miatt elmaradt -közgyulés idopontját követoen 30 napon belüli idopontra kell összehívni, amelyidopont az eredeti közgyulés meghívójában is megjelölheto.  

A közgyulés - eltéro rendelkezés hiányában - határozatait egyszeruszótöbbséggel, nyílt szavazással hozza, szavazategyenloség esetén az elnök szavazata dönt. A közgyulés a tisztségviseloket (vezetoket) titkos szavazással választja meg.  

Kizárólag a közgyulés ... fobol álló elnökség látja el.  

A közgyulés az elnökség tagjait 2 évre választja.  

Két közgyulés közötti idoben az elnökség dönt minden olyan kérdésben, amelynem tartozik kizárólag a közgyulés hatáskörébe. Döntéseirol, intézkedéseirol a következo közgyulésen az elnökség köteles beszámolni.  

Az elnökség jogosult az Egyesületet terhelo kötelezettségek (szerzodések) ésilleto jogok vállalásáról - a közgyulés ill. tagok felé beszámolási és tájékoztatási kötelezettség mellett - dönteni.  

Az elnökség minimum három tag jelenléte esetén határozatképes. Az elnökségszükséghez képest - de legalább kéthavonta egyszer - tart ülést, melyet az elnök hív össze. Az elnökség ülésére minden tagot a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és a ülés napja között legalább 15 nap idoköznek kell lennie. Bármely, az elnökség döntésében érdekelt egyéb személyt,szervet az ülésre lehetoség szerint külön is meg kell hívni.  

Az elnökség ügyrendjét maga határozza meg. Döntéseit egyszeru szótöbbséggel,nyílt szavazással hozza, kivéve azokat az eseteket, ahol jogszabály minosített többséget ír elo. Szavazategyenloség esetén az elnök szavazata dönt.  

Az elnökség feladatai különösen:  

- a közgyulés elokészítése és határozatainak megvalósítása  
- az éves költségvetési terv összeállítása és az éves beszámoló elkészítése  
- jelentéstétel a közgyulésnek az elnökség munkájáról  
- A bizottságok tagjaik közül választhatnak elnököt.

Felügyelo Bizottság A közgyulés legfeljebb öt tagból álló Felügyelo Bizottságot választhat öt éves idotartamra. A bizottsági tagsággal összeférhetetlen az elnökségi tagság és az Egyesülettel fennálló üzleti kapcsolat vagy munkaviszony.  

A Felügyelo Bizottság fo feladata annak felügyelete és vizsgálata, hogy az Egyesület tevékenysége a törvényi szabályozásnak, illetve az Egyesület alapszabályának megfelel-e.  

A Felügyelo Bizottság további feladata az elnökség által beterjesztett költségvetés és a költségvetéssel kapcsolatos megállapítások betartásának ellenorzése. Ebbol következoen megkérheti az elnökségtol mindazokat az adatokat és információkat, amelyekre feladata elvégzéséhez szüksége van.  

A Felügyelo Bizottságnak jogában áll a közgyulés összehívását kezdeményezni, amennyiben súlyos rendellenességre derül fény és felszólítás ellenére az elnökség nem teszi meg a megfelelo intézkedéseket.  

Etikai Bizottság A közgyulés Etikai Bizottságot választhat.  

Az Etikai Bizottság feladata az etikai szabályok betartásának figyelése,fegyelmi és etikai vizsgálatok lefolytatása, illetve a tagok kizárásával kapcsolatos vizsgálatok lefolytatása és közgyulés elé terjesztése.

Az Etikai Bizottság legfeljebb öt tagból állhat. A bizottsági tagsággal összeférhetetlen az elnökségi tagság és az Egyesülettel fennálló munkaviszony.Az Etikai Bizottság tagjait a közgyulés öt évre választja.  

5.6.   Mind a közgyulés, mind az elnökség minden lényeges döntését jegyzokönyvben rögzíti. A jegyzokönyvet aláírja az elnökség jelenlévo minden tagja, közgyulés esetén további erre kijelölt két tag.  

A közgyulést levezeto elnök a közgyulés által hozott határozatokat köteles haladéktalanul bejegyezni a határozatok könyvébe, a bejegyzést a jegyzokönyvet hitelesíto egyik tag hitelesíti. A határozat csak ezt követoen válik érvényessé.  

Az elnök köteles mind a közgyulés, mind az elnökség által hozott döntések nyilvántartását naprakészen vezetni.  

6.   Az Egyesület képviselete  

6.1.   Az Egyesület képviseletére az elnök, az alelnökök és a titkár jogosultak oly módon, hogy közülük ketten együttesen jogosultak aláírni. A képviselok rendelkeznek az Egyesület számlája felett is.  

A közgyulés által 5 évre megválasztott képviselok neve:  

elnök:  

alelnökök:  

titkár:  

Az Egyesület képviselete úgy történik, hogy az aláírásra jogosultak közül bármelyik ketto együttesen írja a nevét az Egyesület eloírt, elonyomott vagy nyomtatott neve fölé.  

7.   Az Egyesület vagyona, gazdálkodása  

7.1.   A tagok által befizetett tagdíjak, valamint minden, a közös célt szolgáló befizetés az Egyesület vagyonát képezi. Az Egyesület vagyona oszthatatlan. Az Egyesületi tagság bármilyen módon történo megszunése esetén atagot az Egyesület vagyonából semmilyen térítés nem illeti meg.  

Az Egyesület a tagok által befizetett tagdíjakból a tagok önként vállalt egyéb juttatásaiból, illetoleg a külso támogatók által juttatott összegekkel gazdálkodik. Az Egyesület, gazdálkodása során nyereségre nem törekszik.  

A tagsági díjakat az Egyesület elsosorban fenntartási, ügyviteli költségek,valamint az Egyesületet terhelo járadékok és adók megfizetésére használja fel.  

7.2.   Az egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik. Az egyesülettartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok azonban csak esedékes tagdíjbefizetésük mértékéig.  

Az egyesület megszunése esetén vagyonáról az alapszabály vagy a közgyulés rendelkezik. Ha a vagyon hovafordításáról ezek nem rendelkeznek, továbbá ha az egyesület feloszlatással szunik meg vagy a felügyelo szerv ennek megszunését állapítja meg, vagyona a hitelezok kielégítése után állami tulajdonba kerül, és azt közérdeku célra kell fordítani.

7.3.   Az Egyesület muködésérol a külön jogszabályok eloírásai szerinti üzleti könyveket kell vezetni és azokat az üzletév végén le kell zárni. Az üzletév végével a képviselo az egyesület gazdálkodásáról a közgyulés számára mérleget,a gazdálkodás eredményérol vagyonkimutatást készít.  

7.4.   Az Egyesület céljának megvalósítása érdekében támogatókat keres, az elfogadott támogatást a leheto leghatékonyabban és legrövidebb idon belül az elérni kívánt cél támogatására, elosegítésére fordítja, az esetleges maradványösszegeket hasonló célok támogatására fordítja, rendezvényeket tart, melyek bevételeit a rendezvény céljában meghatározott körben használja fel.  

8.   Megszunés  

Az Egyesület feloszlásának kimondásával, vagy más társadalmi szervezettel való egyesüléssel, feloszlásának, illetve megszunésének megállapításával szunik meg.  

A megszunésrol csak a közgyulés dönthet a leadott szavazatok legalább kétharmados többségével.  

Az Egyesület megszunése esetén - az esetleges hitelezok kielégítése után -vagyonáról a közgyulés döntése szerint kell rendelkezni.  

9.   Vegyes rendelkezések  

9.1.   Az Egyesület bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre.  

9.2.   Az egyesület politikai tevékenységet nem folytat, politikai pártoktól független, azoktól támogatást nem fogad el, és pártokat a maga részérol semmilyen formában nem támogat, továbbá országgyulési képviselojelöltet nem állított és nem támogatott a választásokon, és a továbbiakban sem fog.  

9.3.   A jelen okiratban nem szabályozott kérdésekre egyrészt az egyesülésekrol szóló 1989. évi II. tv. rendelkezései, másrészt a késobb meghozandó közgyulési határozatok az irányadók.  

9.4.   Az Egyesület felett a törvényességi felügyeletet a Fovárosi Foügyészség gyakorolja.